2013. május 27., hétfő

Előkészületek

Előkészületek



Korábbi utazásaink mintájára most is tavaszra  tervezünk egy néhány napos városlátogatást. Ezúttal  Kijevbe.

Gyerek- és fiatalkori - akkor szinte elérhetetlennek tűnő - álmaink (Párizs, Róma, London,  Moszkva stb.)  meglátogatása után,  egy szerencsés élethelyzet következtében becsúszott USA-béli kirándulást követően ismét valami érdekesre vágytunk.
A szomszédos Ukrajna egyre jobban kezdett izgatni. A 2012-es foci EB után 2 napot a munkahelyem jóvoltából Lvivben töltöttünk, előtte néhányszor szintén céges munka kapcsán voltunk Munkácson. A Szovjetunió szétesését követő gazdasági mélyponton  tett katasztrófa turizmustól (ennivalóért sorban állók, üres boltok,  5-6 számjegyű árcédulák, több havi elmaradt fizetések)  egyre inkább egy érdekes, fejlődő, épülő, szépülő turistacélponttá vált keleti szomszédunk.

Mivel  utazzunk ?

Vonattal. Legalább is elsőre ez egyértelműnek tűnt. A 2008-as oroszországi utunkon már teszteltük a volt Szovjetunió vasúthálózatát. Már akkor online jegyet foglaltunk, mikor az Elvira csak éppen működött!  Az ukrán vasutak árai kiemelkedően olcsónak tűnnek. Kijevet vagy a  Fekete tengert Csapról  6-8 ezer forintból meg lehet járni oda-vissza.  Ha itthon, a MÁV-nál vesszük meg a  Budapest-Kijev jegyet, az kb. 43 ezer Ft oda-vissza,  3 fős hálófülkében. Ha vállalunk egy kis kalandot és kényelmetlenséget, akkor  Záhonyban és Csopon átszállva, Csopról platzkartos  vagonban utazva kb. 18 ezer Ft-ért megjárhatjuk a Budapest-Kijev útvonalat oda-vissza (Bp-Chop-Bp  38,6 € + Chop-Kyiv-Chop ~200 UAH). A jegyeket online megvehetjük az ukrán vasút honlapján.



Aztán egyszer csak a Wizzair elindította a Budapest-Kijev járatát. Időközben Gábor és Ildi  (baráti házaspár)  jelezték, hogy szívesen betársulnának egy városlátogató túrába. A csapat is kibővült, mi sem lettünk fiatalabbak (~50 év) és a 24 órás, kalandos, átszállós, platzkartos (egy légterű hálókocsi  kb. 50 ember számára) vonatozást felcseréltük a drágább, de gyorsabb, kényelmesebb repülős megoldásra. Télen a Budapest-Kijev jegyet oda-vissza 30 ezer Ft  áron sikerült megvenni még valamikor a múlt év novemberében. és hogy örültem neki, mert aznap  kb. 8 ezer Ft-tal/db  volt olcsóbb, mint az előző hetekben....... Áprilisban meg már jó ideje csak  20 ezer Ft körül mozog.....

A legolcsóbb jegyek keresését megkönnyíti ha a wizzair INFO/SZOLGÁLTATÁSOK alatti ÚTICÉLOK menüben kutakodunk. Itt egy egész hónapban látjuk, hogy mennyibe kerül a repjegy. Így ha az utazás időpontjának választásában rugalmasak tudunk lenni, akkor  jó néhány ezer forintot meg tudunk spórolni.

Mikor utazzunk? 

 Mi tavasszal szeretünk. Kevesebb a turista, nem kell sorban állni a nevezetességek előtt, olcsóbbak a szállás és az utazás költségei. Már nincs hideg, de még dög meleg sem. Kijevről azt olvastuk, hogy májusban, gesztenyefa virágzáskor nagyon kellemes az ottlét. Azt is kibogarásztuk, hogy a hétköznap autóktól forgalmas  Хрещатик sugárút hétvégén egy óriási sétáló utcává válik, és roppant hangulatos.
Mindent egybevetve (munkahelyről elengedés, olcsó   utazás, talán még virágzó gesztenyefák, hétvégi korzózás a Хрещатик sugárúton)  május végén   egy szerdai napon indulunk és vasárnap jövünk vissza. (Update: Május végére már elvirágoztak a gesztenyék.)

Hol szálljunk meg?


Nagyobb térképre váltás

Amíg csak kétfős kirándulásra terveztünk, úgy a hagyományos szálláskereső lapokat bújtam:  booking.com, vagy az éppen feltörekvő agoda.hu.  Négy főre felbővült csapatunknak már  a nápoly környéki utunk szervezésében nyert tapasztalat alapján  apartmanokat  is nézegettünk. A napokig tartó böngészések alapján azt találtam, hogy már 2 személy részére  is olcsóbb  egy apartman a város közepén, mint  akár a központtól kicsit kieső szálloda. Így 4 fő számára pedig kifejezetten  kedvező áron foglaltunk  le egy 2 hálószoba + nappalis lakást a Пушкінська (Puskin) utcában a dobovo.com oldalon. Négyünknek 4 éjszakára 70.000 Ft.  Ez kb. 4400 Ft/éj/fő, ami szerintem nagyon kedvező, figyelembe véve, hogy a belváros közepén egy szép, felújított lakásban leszünk. Legalább is így néz ki.  A szállásról elég sok jó visszajelzést találtunk, és  a foglaltsága télen is magas. 

Na, majd ha visszajöttünk, kiderül, hogy tényleg minden olyan szép és jó, mint ahogy azt elképzeltük. (Update:  A szállás elhelyezkedése nagyon jó. A belvárosban van, viszont  egy kevésbé forgalmasabb utcában. A lakás mondjuk úgy néz ki , mint egy 7-8 éve  felújított, de azért itt-ott már kopottas  otthon. A takarítás nagyjából rendben volt, de azért törekedtek ott dolgozni, ahol a papok táncolnak. Bónuszként volt 2 bogárkánk, de mivel csak az utolsó két napban jelent meg egy-egy, azok is a szoba közepén, így némi ökológiai lábnyomot - pontosabban papucsnyomot - hagyva magunk után  feldolgoztuk  az eseményeket. Végül is jó volt, nem bántuk meg, hogy itt és ennyiért aludtunk)

Mennyibe kerül?:

A fentiek szerint a belváros közepén egy összkomfortos lakásban  2 főre 8800 Ft/ éj áron aludtunk.
Az oda és a visszautazás    repülővel  30.000 Ft/ fő nagyméretű kézipoggyásszal. Most utólag írva ezeket a sorokat kb. fele ennyiből lehet repülni, illetve lásd a fenti utazásos bekezdést.

A kintlétünk alatt  2 főre 200 €-t költöttünk el, ez ~2080 UAH volt akkor.  A pénzből a közlekedést ( ez szinte jelentéktelen) , a belépőket, némi   szuvenírt, és ennivalót vettünk. Kaját általában önkiszolgálós, vagy nem puccos, fiatalok által látogatott éttermekben ettünk.  Egy komplett étkezés- leves, főétel, kis desszert, üditő vagy sör- 60-70 UAH/fő-ből kijön.  Ezen a tételen az alacsony költségvetésre törekvő városlátogatók nyilván jelentősen csökkenthetnek,  de  aki többet áldozna rá, annak  sem keresgélnie az elegáns éttermeket, van dögivel.

A fentieket összefoglalva:  szerda délutántól vasárnap délig, azaz 4 éjszaka ( 5 nap) 2 fő részére mindennel ( utazás, szállás, közlekedés, belépők, kaja, szuvenír )   kb. 150.000 Ft volt.
Ez kedvezőbb  repjegyár, vagy vonatozás,  olcsóbb szállás, és visszafogottabb  éttermezés mellett jóval olcsóbban is ki tud jönni.

Hol váltsunk pénzt?


A legjobban szerintem akkor járunk, ha itthon váltunk €-t, esetleg USD-t.  Aztán ezt kint átváltod bankban, vagy pénzváltónál. Ez olyan nagyságrendű összegnél, amit mi tapsoltunk el kint ( 60.ezer Ft) , ez kb. néhányszor ezer Ft -ot jelenthet. (nekünk kb. 4 ezret).

Májusban  a pénzváltók itthon 30 Ft-ért adtak 1   hrivnya (UAH)  (гривня )   -t.

Itthon, Budapest belvárosában, hivatalos pénzváltó helyen 292ért megvettük az €-t. Kijevben hivatalos pénzváltó helyen vagy bankban 10,42-ért váltottunk hrivnyát.  ( обмін валюти ). Így  1  hrivnyához  28 Ft-ért jutottunk. ( kb 7%-al olcsóbban, mintha itthon vettünk volna hrivnyát ) 

Bankkártyával  kp-t felvenni a járulékos költségek miatt nem igazán nyerő. De a saját bankod honlapján tudsz tájékozódni az aktuális díjakról.

Kártya használatnál ( kp felvétel, vagy fizetés)   mindenki meg tudja nézni a saját bankjának deviza eladási árfolyamát, mert ez alapján számolják el a kártyás tranzakciókat.. ( Meg még más is játszik pl. VISA-nál USD  az elszámolás alapja, de ennyire nem éri meg kutakodni).  Nagy eséllyel az látszik, hogy ezek az árfolyamok kedvezőtlenebbek, mint a belvárosi pénzváltók eladási árfolyamai.

Az itthoni valutaváltók árfolyamait én  a valutacentrum.hu  helyen néztem meg. 

Annak érdekében, hogy  valamennyire tisztában legyünk,  hogy a kinti pénzváltók, bankok milyen rátával dolgoznak  pl. az ukrán OTP oldalát nézve lehet tájékozódni.
 


Okosságok, információk:

Magyarul csak a régi Panoráma útikönyv lelhető fel antikváriumokban.  Az épületek egy részéről részletes infót ad, de az eltelt ~30-40 év,  meg a megváltozott politikai viszonyok  miatt bizony eléggé kis része hasznosítható.

Én nagyon-nagyon sok infót szereztem be Observer kijevi blogjából.  Az oldalakról kivágva az infókat és a képeket egy komplett útikönyvet szerkesztettem magamnak. Az "útikönyv" végén  részletes térképeket kreáltam  a nevezetességek pontos megjelölésével. Ezeket kinyomtatva találtunk meg mindent.  A blogomban a nyomtatott térképek alapjául szolgáló google maps-es linkeken napi lebontásban megtalálhatjátok, hogy aznap mit néztünk meg , milyen útvonalon jártunk be, az mennyi ideig tartott és az útvonalra kattintva a pontos hossz is rajta van.

Angolul óriási választékot találunk. A 2012-es foci EB miatt nagyon sok turisztikai portál tartalmaz infókat, okostelefonra letölthető interaktív alkalmazásokat. Ha bírjuk a nyelvet, a felkészülésben a bőség zavarával fogunk küzdeni.

Okostelefonra le lehet tölteni a City Maps 2Go alkalmazást. Ezt csak térképként lehet használni, de offline, azaz nem kell hozzá mobilnet kint Kijevben. Le lehet tölteni Kiev,  meg egy csomó város térképét, érdekes pontokkal, látnivalókkal, azok angol nyelvű Wikipédiás  ismertetőjével . Bár én nyomtatott útitervvel mentem, de első nap délután otthon hagytuk, így a kis telefonra támaszkodva  sétáltunk. Előtte még itthon beállítottam azokat a POI-ket , amik engem érdekeltek  ( egy bő félóra alatt megvolt), és remek segítség volt. Útvonalat nem lehet vele tervezni, de a telód gps-ével megmutatja hol vagy a térképen onnan meg vizuálisan meg lehet mindent találni.

Egy  zsebből elővehető Metro térkép mindíg jól jön. Egyszerű, jol átlátható Ciril betűs alkalmazást szintén a google play helyről töltöttem le.  Persze találhatunk lefagyás mentes, hagyományos kinyomtatható Metro térképet is :)

Ha mindezek nem segítenek, akkor az index, és a tripadvisor fórumán  utána lehet nézni, illetve meg lehet kérdezni. Ez utóbbi lapon Cora_v, mint Kijev-szakértő nagyon rövid reakcióidővel, nagyon pontos válaszokat szokott adni (csak ne kérdezzük meg 15662-edszerre, hogy hogyan lehet a reptérről bejutni).

A többnyelvű információszerzés során az elnevezések  írásmódjával én szétszenved(t)em magam.  Főleg a guglinál nem mindegy, hogy mit hogyan írunk be.  Alapból  mindennek van ukrán (1)  meg orosz (2) elnevezése, na meg az Ő cirill betűs verziója. Ezek kiejtés szerinti átiratai  magyarul (3-4) és angolul (5-6). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a régi Panoráma-könyv idejében  valamelyik épület planetáriumként működött,  viszont most meg templom,  akkor  belátható, hogy elég sok variáció van. 

Szóval a túlélőkészlet:


2013. május 26., vasárnap

1. nap



1. nap
A reptér a trolimegállóból visszafelé nézve.

A gép a városközponthoz közeli Zhulyany (Жуляни) reptér "A" termináljára érkezett du. 3 előtt. Az épület vadi új, a 2012-es foci EB-re építették. Kicsi, csak 5 kapuja van, de minden megtalálható benne csilli-villi európai színvonalon. Hazafelé teszteltük a meleg ételeket is felvonultató éttermi részét: a repterekhez képest viszonylag visszafogott árakkal találkoztunk. Egy egész tisztességes adag borscs 45 UAH, más főétel 40-70 UAH között volt.

A sokféle bejutási lehetőség közül mi végül a 22 Troli + Metro kombót választottuk. Korábban felmerült a TAXI ötlete is. Fórumokon azt olvastam, hogy 40-70 UAH az út a belvárosba. Ehhez képest a reptéri utastájékoztató táblán jelzett TAXI feliratot követve még az aulában egy kis ablakhoz jutottunk, ahol ki volt függesztve az árlista, és az ott álló leányzó megerősítette: a viteldíj függ a szállított személyek számától. 4 főre 140 UAH..... Az sem sok, de nagyon nem tetszett az árképzés ilyen módja, viszont az eső meg esett... Aztán végül is nekiláttunk a trolimegállót megkeresni: sokkal közelebb volt, mint gondoltuk, a főbejáraton ki a parkolón át, aztán a sorompónál ki és ott már megláttuk a marshrutkákkal közös fedett megállót.

5-10 perc múlva jött a kissé szakadt 22-es troli. Felszálltunk, megvettük a jegyet a színes mellényes kalauz nénitől. Elvileg ezt érvényesíteni is kell a középső ajtóknál lévő lyukasztókkal.
Ha a kalauz néni éppen nem lett volna a járművön, akkor már elő volt készítve a jegykiadó szerkezet, ami a vezetőfülkébe tett kissé viseletes szék ülőkéjéből állt. Ide lehet elhelyezni a jegyre szánt pénzt. Annak érdekében, hogy ne essen le a földre csúszásgátlóként egy kék köppeny volt a székre dobva :).

Én már fel voltam készülve, de Gábor még értetlenül fogadta egy utastól a feléje nyújtott 2 Hrivnyást.
Ha a buszon sokan vannak, vagy valakinek nehezére esik az imbolygó buszon a kalauz nénihez előre menni jegyért, nos ilyenkor a pénzt előreadják az utasok a kallernek, és ugyanezen az útvonalon meg visszavándorol a jegy.

Korábban kinyomtattam az útvonalat és szorgosan néztem a megállók tetejére kiírt feliratokat. Kb. 25 percig zötykölődtünk a Shuliavska (Шулявська) metro állomásig. Átmentünk az utca túloldalára, aztán a "Sztáncija Metro?" kérdéseket ismételve kb. 100 m után egy bazársoron keresztülverve magunkat eljutottunk a metróig.

Itt automatából vagy a pénztárban meg lehet venni a kis kék műanyag zsetont. Ezt kell bedobni egy automatába, és irány a nagyon hosszú mozgólépcső. Az állomások legalább 2x olyan mélyen (70-90 m) vannak, mint Budapesten.

Kb. 10 perc alatt elértünk a Teatralna (Театральна) állomásig, onnan már csak 2 perc séta a Puskinszkaja utca 9/b alatti lakásunk. A tulaj megbízottja a kapualjban várt minket. Bementünk a kissé kaotikus belső udvarba és felmentünk a lakásba. A fényképek alapján elképzeltekhez képest kicsit viseltesebb volt a lakás, de elment.

Rövid pisiszünet, kipakolás, aztán elindultunk kajáldát keresni meg pénzt váltani. Utólag visszagondolva érdekes módon a reptéren, a taxis ablak melletti pénzváltónál lett volna a legjobb a ráta: 1€-ért 10,47 UAH-ot adtak. Vagy legalábbis ez volt kiírva. Abbéli teóriám, hogy ott, ahol a turista a megérkezését követően először találkozik a pénzváltás lehetőségével, na ott kap a legkevesebbet (pl. Keleti pu., vagy Ferihegy esetén látványosan és pofátlanul vacakul váltanak), ez most megdőlni látszik.

A Majdan' (Függetlenség tere, Майдан Незалежності) felé indultunk. Közben bementünk vagy 2-3 bankba, de már mindegyikben zárva volt a pénztár. Lementünk a föld alatti "Globus" bevásárlóközpontba. Itt 10 azaz tíz perc alatt adtak 100 €-ért 1043 UAH-t. Útlevelet lefénymásolták, 2 papírt kitöltöttek, szigorúan kézzel. Aztán begépeltek valamit a számítógépükbe, láttamoztattak egy papírt a kollégájukkal, velem aláírattak kettőt, és már készen is voltunk :)

A Függetlenség tere alatt végig a föld alatt húzódik a bevásárlóközpont. Az alsó szinten egy jó pár önkiszolgáló kajálda van. Mi a "Три Товстуни"-nál ettünk borscsot (борщ), pelmenyit (Пельмені), meg mindenféle, jobbára helyi specialitásnak kinéző dolgot. Négyen főétellel, egy-egy sörrel/üdítővel összesen fizettünk 250 UAH-t.
Ezt láttuk Moszkvában 2008-ban

Az óriás bevásárló komplexum kialakítása nagyon hasonlít Moszkvában a Vörös tér melletti Охотный ряд bevásárlóközpontra.
Ezt meg most Kijevben. Szerintem hasonlít.

Ez is a város Fő terénél, a metróállomással egybeépítve van a föld alatt. A felszínről csak néhány díszes üvegkupola látszik, ezen keresztül némi természetes fényt engedve a föld alatti birodalomba.

Mire végeztünk a kajával elkezdett esni az eső. Kisebb-nagyobb kihagyásokkal ez így tartott még 2 vagy 3 napig :(


1. nap délután Kijev nagyobb térképen való megjelenítése

Elindultunk felfedező túránkra, aminek gerincét a Kijevben néhány évet kint töltő "Observer" kijevi blogjában felsorolt látványosságok adták. Sok helyen hivatkozom majd rá, ha egy kicsit részletesebb leírásra lenne valaki kíváncsi.


A tér felső végében megnéztük Vlagyimir Belokony vicces alkotásait.

A székes szobrot Ilf és Petrof 12 szék c. kalandregénye ihlette. A lámpás szobrot csak nemrég öltöztették népviseletbe.

Átsétáltunk a tér másik oldalára. Pózoltunk Kijev alapítóinak emlékműve előtt (van még egy másik, a Dnyeper partján).

Nyújtogattuk a nyakunkat az Ukrajna függetlenségének 10. évfordulójára, 2001-ben emelt 40 m magas Berehinia emlékmű teteje felé. Berehinia egy ősi szláv istennő, akit az anya megtestesítőjének, az egészség, az anyanyelv és a nemzeti önazonosság védelmezőjének tekintenek. Korábban ennek helyén állt az októberi forradalom emlékműve. Az állványok a hétvégén zajló Kijevi napok eseményeihez készülő színpadhoz tartoznak.


A tér oldalán felfutó emelkedőn egy óriási virágóra mutatta az időt. 2012-ben focilabdák stilizálták a számlapot.

2001. újévkor átadott Milleneumi gyaloghídon átsétálva körbejártuk az Októberi palotát.

 A sárgás színű szép épületet a félköríves homlokzatát kiemelő korinthoszi oszlopokkal az 1800-as évek közepén tervezte a Sevcsenkó egyetem (tudjátok az a vörös szinű!) építője, Beretti. Most kulturális intézet működik benne, koncertek, kiállítások helyszíne.

Továbbmenve az Instytutska ( Інститутська) utcán elértünk a Nemzeti bankig. Azon kívül, hogy jól néz ki, az épület érdekessége, hogy először csak 1 emeletes volt, aztán 30 év múlva felhúztak rá még 2 emeletet, de úgy, hogy a tetőt nem bontották meg, hanem azt megemelve közé építették.

Az állatos házat Gorogyeckij, az "ukrán Gaudi" építette az 1900-as évek elején. Gorogyeckíjnek cementgyára is volt, így a ház nem csak különleges díszítésével (mindenféle állatok és szörnyek vannak a homlokzaton), hanem a felhasznált alapanyagával is újat mutat. Jelenleg állami protokolláris feladatokra használják.

Továbbmentünk a Síró özvegy házáig. A ház homlokzatán lévő női arcon esőben úgy folyik a víz, mintha sírna. Mikor odaértünk, persze már nem esett az eső, de végülis annyira nem bántuk, hogy erről nem tudtunk meggyőződni.

A Csokoládé ház a 19. sz. végén épült. Jellegzetes színe, meg  a csokikockákra emlékeztető  homlokzati minták alapján  találta ki a becenevét Kijev akkori polgársága. Az épület közösségi célokra, bálokra készült. A több mint 100 év alatt eléggé lepusztult, néhány éve kezdték el belülről felújítani. Jelenleg  egy gyermekműveket bemutató galériának ad otthont, néhány kiállítótermét már szépen rendbehozták.  Bőven este 7 után jártunk arra, így nem tudtuk megnézni belülről.  Kívülről nem volt egy különösebben érdekes  látnivaló....



A Csokiház után betévedtünk egy zárt lakóparkba: szökőkút, játszótér, sorompó, biztonsági őrök és egy hatalmas toronyház. Gondolom,  luxuslakások vannak benne. A  ház előtt álló gépjárműpark mondjuk ezt sugallta....


A Lipszkaja (Hársfa) szép utca, árnyas fasorral és szépen rendbehozott  19-20. sz. eleji  villákkal, elegáns bérházakkal. Bár az utca nem hosszú, a sötét sztálini időkben "végtelen" utcának  becézték, mert nem biztos, hogy aki az utca elején elindult, az a végére is ért.  Itt voltak ugyanis a Belügyi Népbiztonság irodái, fogdái.....Az egyik szép épület  a Markusz Zaksz villa.

Az utca vége a Marijinszkij parkba torkollik a Vatutyin tábornok emlékműnél. Itt is folytatódik a gondozott környezet,  ez a kijeviek legnépszerűbb parkja.



 A parkban  lévő Marijinszkij, korábban cári palotát I. Péter lánya Erzsébet emelte. Ha már erre jár, akkor legyen egy méltó szálláshelye.... Ottjártunkkor  éppen restaurálták, így nem lehetett bemenni :(


A Palota előtt széles sétány húzódik: egyik vége  félkörben kiszélesedik, és a Dnyeperre meg a túlpartra nyújt remek kilátást.

A sétány másik vége az ukrán parlament épülete mellett húzódik.



A parlament mellett még néhány monumentális szobor a múltból, a nehézipari dolgozóknak tiszteletére állítva.


Ezután elindultunk vissza a Mykhayla Grushevskoho utcán lefelé a Majdan irányában. Útközben  a kormány gigantikus épülete mellett haladtunk el.


Ukrajna címere virágokból.


Nagy ország, nagy villanyoszlop

Dynamo Stadion körülötti park bejárata


Ukrajna ház. Konferencia és kiállítási központ. Korábban Lenin múzeum volt.



















Kb. 2 órányi séta után  visszatértünk a szállásunkhoz. A házunktól nem messze  a Kupidon "romkocsmába" ültünk be. Lvivi  sörrel oltottuk a szomjunkat, ettünk borscsot pampuskával (fokhagymával megszórt kis buci), szoljankát, fokhagymás zsíros pirítós kenyeret.  Kb. megint 250 UAH-t fizettünk négyen.





<< Vissza a bevezetéshez                            Tovább a 2. napra>>

2013. május 25., szombat

2. nap



2. nap


2. nap Kijev nagyobb térképen való megjelenítése


Még az előkészületek során bevállaltam, hogy ha nem megyünk szállodába akkor majd kora reggel én leszek az aki  felkel, és elmegy reggeliért.


Bár az utcán  volt  egy pékség, meg egy Belorusz  élelmiszereket árusító pavilon (felvágott, tej, kenyér, egyebek) a nyelvi problémákat elkerülendő, meg az otthoni beidegződésekhez szokva   egy  önkiszolgáló szupermarketet  kerestem. Billa-s szatyorral már láttunk előző nap embereket, ezért a neten kigugliztam, hogy a közelünkben a Beszarabszkaja piac épületében van egy. Nosza.  Ráadásul ez B-tervnek is jó, ha valamit nem kapok, a piacon biztos találok. 



Nyitásra (9 óra) odaértem.  A  bolt  nem volt túl nagy, és akkor kezdték feltölteni áruval. A még pulton lévő, leapadt árukészlethez alig lehetett hozzáférni a bolt közepére letett friss szállítmánytól :(   4 napnyi reggelizésre  elegendő felvágott, tea, citrom, sajt, vaj, vajkrém,  tej,  pékáru    kb. 230 UAH ( ~7 ezer Ft)-ba került 4 fő részére úgy, hogy az ukránnak látszó termékeket vettem.  Egyrészt az ismerős, latin betűs, multi-termékeket otthon is megvehetjük, másrészt határozottan drágábbak voltak.

Megkajáltunk, aztán nyakunkba vettük a várost.  A nevezetességeket korábban a google maps-en bejelöltem és kinyomtattam. A feltüntetett pöttyök között próbáltunk úgy sétálni, hogy  ne sokat kelljen cikázni.


 A házunkkal szemben  parkolt egy nagyon szép állapotú Lada. Kintlétünk alatt talán, ha még egyet láttunk.


Kirívóan durván magas a nagyméretű  városi terepjárók száma, legalább minden második autó. A maradék autópark is teljesen lecserélődött, nyomokban a 4 nap alatt láttunk 1 Moszkvicsot és vagy 3 Volgát.


Először az Operaház (Національна опера України імені Тараса Шевченка mellett mentünk el.  Olyasmi  látogatási lehetőségről  nem tudtam, mint ami a mi dalszínházunkban  van (klassz nagyon, menjetek el!), pedig  ez az épület is bizonyára nagyon szép belülről is.  Eredetileg itt egy  prózai színház állt és a közönség igényének engedve profilváltást hajtottak végre az 1800-as évek második felében. A század vége előtt leégett és a teljesen új  épület 1901-ben nyílt meg, akkor nyerte el a jelenlegi formáját is.



Tovább sétáltunk az Aranykapuhoz (Золоті ворота). 1037-körül építették az egykori városfal főbejárataként.  Nevét a kapu fölé emelt Blagovescsenszkoje (Angyali üdvözlet) templom arany kupolájáról kapta. Az idő meg a  tatárok sem kímélték. Lerombolták, betemették, új kaput építettek. Az 1800-as években kiásták a romokat. Kijev alapításának 1500. évfordulójára,1982-ben körbefedték és múzeummá alakították.  15 UAH belépti díj ellenében bent  meg lehet nézni a falakat,  egy kis kiállítást a kapu és a város történetéről, az oldalához épített fa emelvény  teraszairól meg  nézegethetjük a környéket.  A kapu ihlette képről és zeneműről egy kis összefoglalót olvashattok ebben a blogbejegyzésben.


Az Aranykapu egy szép gondozott park közepén fekszik.


A parkban játszótér köti le a kicsiket. De gondoltak a  nagyobbacska, játszani szerető turistákra is:  ha a környék egyik éttermének kedvenc cicájáról mintázódott Pantaleon macska-szobor fülét meg a farkát egyszerre megfogod és kívánsz valamit, az teljesülni fog.

 
 Vélhetően a cica éttermi kötődése ihlette a műanyag villákból készült installációt.



 Az aranykapuról már megpillantottuk a Szofia katedrális harangtornyának kupoláját, elindultunk abba az irányba.



Útközben egy kedves kis süni rajzfilm figura szobránál kattintottunk néhány fotót. Készítője Konsztantyin Szkrituckij szegekkel és pozdorja csavarokból alakította ki a tüskéket.








A Szofia székesegyház fallal körülvett épületkomplexumát  a  Sophiska tér felől, a harangtornyon át közelítettük meg. Itt már építették a kijevi napok egyik kiemelt rendezvényének színpadát. 


Kijev egyik jelképe a székesegyház harangtornya, amelyet Nagy Péter cár parancsára 1707-ben építettek. Akkor még 3 szintes volt az épület, majd  az 1800-as évek végén a torony restaurálásakor felhúztak még egy negyedik szintet

A harangtoronyba  lépcsőn fel lehet menni  (10 UAH).   A székesegyház területére a belépés 3 UAH, a székesegyház  és a további kiállítások megtekintése 50 UAH. A székesegyházon belül nem lehet fényképezni. Az alábbi ismertetések melletti fotók a Szofia székesegyház emlékeivel nagyon részletesen foglalkozó honlapról lettek kiollózva.


Még a nap elején tartottunk, így lelkesen felmásztunk a toronyba. Jól be lehetett látni a Sofias'ka teret Bohdan Hmelnickij (ukrán uralkodó és hadvezér) lovasszobrával, és szemben a Szent Mihály székesegyházat.



A toronyból ráláttunk a székesegyház aranyozott kupoláira. A napsütésben ragyogás elmaradt, eléggé lógott a lába az esőnek.


 


Szófia-székesegyház (Софіївський собор) a világ legértékesebb műemlékeinek egyike. A Kijevi Rusz legfényesebb korszakában, a XI. sz. első felében építtette Bölcs Jaroszlav fejedelem, annak emlékére, hogy 1036-ban a kijeviek győzelmes csatát vívtak ezen az akkor még városfalakon kívül eső helyen, a rájuk támadó besenyőkkel. 



Egy kis előcsarnokot elhagyva, aranylemezekkel borított bejárati ajtón juthatunk a templom belsejébe.



Hosszú ideig ez a templom volt a nagyfejedelmek és a metropoliták temetkezési helye is. 1054-ben ide temették a székesegyház alapítóját, Bölcs Jaroszlav nagyfejedelmet.


A templomot szintén megviselték a történelem viharai. Hol a tatár dúlta, hol a lengyel uralom alatt  preferált  katolikus  vallás miatt  hanyagolták el..... Az eredeti freskók  és mozaikok   nagy része megsérült, többször restaurálták. Hol hozzáértő kezek varázsolták elő a több száz éves rajzokat, hol a jó szándék nagyobb kárt okozott, mint  hasznot. A mozaikok egy része megmaradt, más részét festményekkel pótolták.



A bejárattal szemben – láthatjuk a Szófia-székesegyház XI. sz.-i páratlan kincsét, az Imádkozó Istenanya 5,5 méter magas, csodálatosan szép mozaikképét. Az arany háttér nagyszerűen emeli ki a kék ruhát és lilás színű köpenyt viselő, két kezét az ég felé emelő Szűz Mária alakját.




Az Imádkozó Istenanya alatt egy sokalakos, nagyszerű mozaikképet láthatunk. A művészettörténet Oltáriszentség néven ismeri ezt a XI. sz.-i és eredeti pompájában megmaradt, gyönyörű kompozíciót, mely a 12 apostol áldozását ábrázolja.


A Szófia-székesegyház freskói között nemcsak egyházi, hanem világi témájúakat is találunk szép számmal. A főhajó különlegessége a templomot alapító Bölcs Jaroszlav családjának – sajnos hiányosan ránk maradt – nagyszabású freskóegyüttese, melynek nőalakjai az 1843-53. közötti restaurálás során szinte véletlenül kerültek elő a rájuk festett rétegek alól, a férfialakokra pedig még később, 1935-ben bukkantak rá a kutatók.



A főkupola mennyezetén Krisztus mozaikportréját láthatjuk. A kör alakú keretbe foglalt, 4,1 méter átmérőjű mozaikképen a szürkés ibolyaszínű khitont – a régi görögöknél szokásos ingszerű felsőruhát – viselő Krisztus jobbjával áldást oszt, bal kezében pedig egy könyvet, a Szentírást tartja.



Kitárt szárnyú arkangyalok veszik körül a Krisztus-képet. Méretük két ember magasságánál is nagyobb: 385 cm. A négy arkangyal portréja közül sajnos csak egy – a kékruhás – az eredeti mozaik, a többit Mihail Vrubel, a nagy orosz festőművész pótolta olajjal 1884-ben.
A kupoladob világítóablakai közötti falpillérekre a 12 apostol életnagyságú mozaikképeit helyezték el a templom XI. sz.-i díszítői. A szent férfiak közül azonban csak Pál apostol alakjának felső része vészelte át a csaknem egy évezred viszontagságait, a többi elpusztult, ezért olajfestménnyel pótolták. A főkupolát tartó oszlopok boltívei között a háromszögeket a négy evangélistát ülő helyzetben ábrázoló mozaikokkal díszítették. Szimbolikus jelentése van annak, hogy éppen ide, az oszlop tetejére helyezték portréikat. Őket ugyanis az evangéliumi tanítások oszlopának tekinti az egyház. A négy evangélista közül csak Márk alakja eredeti, a többit, melyek elpusztultak – János, Máté és Lukács portréját –, a restaurációk során olajképpel helyettesítették.



A XVIII. sz.-i barokk díszítőművészet és az ukrán faszobrászat igazi remeke a főhajót a szentélytől elválasztó aranyozott ikonosztáz, melyet a székesegyház 1744-48. évi restaurálása során állíttatott a régi szerényebb helyére Rafail Zaborovszkij metropolita. Ez a díszt díszre halmozó ikonfal eredetileg háromsoros volt, de hogy jó rálátás nyíljék a mögötte lévő szentély mozaikképeire, 1853-ban lebontották a harmadik ikonsorát, 1888-ban pedig a második sort is.



A Székesegyház épülete mellett található az első orosz könyvtár alapításának emlékköve.(Перша древньоруська бібліотека)

Bölcs Jaroszlav felismerte az egyháznak a világi hatalmat segítő szerepét, sokat tett a vallás tanításainak terjesztéséért. Szerzetesekkel vette körül magát, keresztény hitet magyarázó könyveket fordíttatott görögből szláv nyelvre, könyvmásolók egész csapatát foglalkoztatta, sőt olykor maga is másolt. Az elkészült könyveket a Szófia-székesegyházban helyezte el. Így született meg a XI. sz. közepe táján az első orosz nyelvű könyvtár. 

Az emlékkövön Bölcs Jaroszlav és annak az őskrónikának néhány sora látható, melyet Nesztor, a kijevi barlangkolostor szerzetese 1113. körül jegyzett pergamenre.



Az eső elől bemenekültünk a Metropolita  házába.



Az épületben korabeli bútorokon és nagyon szép míves cserépkályhákon keresztül bepillanthattunk az akkori életbe.



Rövid eső- és ebédszünetet követően  átsétáltunk a Szent Mihály katedrálishoz. Itt is egy harangtorony/kapu kombón keresztül kellett áthaladni.



Szent Mihály Kijev védőszentje. A templomot  II. Szvjatopolk fejedelem állította a kunok elleni győzelem örömére 1108-ban. Eredetileg 1 kupolás építmény, később, a XVIII. században a főkupola köré 6 kisebbet építettek, a bizánci stílust ukrán barokk váltotta, a templom elé aranyozott tornyú harangláb került. 



A Szent Mihály székesegyház túlélt több harcot, háborút, de nem sikerült megúszni a sztálini időket. 1934-36 között lebontották, felrobbantották. 1997-1999 között a templomot régi fényképek, fotók, rajzok alapján újraépítették. 



Ha ezek után valakinek kedve támad egy saját kis kápolnát építeni, a székesegyház udvarán beszerezheti a szükséges kellékeket:  a legkisebb kereszt 5800 UAH, a hátul lévő hagymakupola 11500 UAH.



A Templom mögötti szép parkban található  Szent Mihály kápolna forrása. Csodatévő helynek tartják, a kútba pénzt dobálnak, illetve a csempék közötti hasadékokba pénzt dugnak, hogy a kívánság teljesüljön. Mi  a forrásvíznek nem leltük nyomát, de  sokan fényképezkedtek előtte.

Ezt követően az  ódon emlékek lassan hullámzó tengeréről  áteveztünk  a modern kor viharos tengerének meglepő alkotásai felé. Majdnem szó szerint eveztünk, mert közben bizony hol szakadt, hol csak esett az eső... (Ha már a forrásban nem volt víz, kaptunk a nyakunkba...)



A kellő fizikai erőnlét eléréséhez útközben ajánlatos felülni  a Mihály templom harangtornya előtti parkban lévő  Oroszlán szoborra (Пам’ятник Лев-водолій).  Bár a séta folytatásához nem feltétlenül  erre van szükség :) A legenda szerint ha az oroszlán fülébe suttogunk valamit, akkor az idősebb urak bizonyos képességei megfiatalodnak :)




A Panoráma sétányon  (Пейзажная аллея) szép parkos környezetben  lelkes fiatalok mindenféle mesebeli, fantáziadús figurákkal díszített játszóteret építettek.



Lehet, hogy az Eurovíziós dalverseny 2013-as magyar résztvevőjének kissé szürrealisztikus háttérvetítéséhez is innen merítettek?


A sétányról már jól lehetett látni a Szent András templom kupoláit. Átvágtunk egy kis parkon és elindultunk az András-lejtőn.



Az András-lejtő amolyan művésznegyed. Festők, grafikusok, kereskedők, ügyeskedők árulnak mindenféle portékát a turistáknak szánt tömegtermékektől az egyedi alkotásokig. Kicsit hasonlít a párizsi Montmart-ra, mind funkciójában, mind  lejtős mivolta miatt.


A lejtő felső végében, a Szent  András templom mellett található Próna és Golohvasztov szobra (Памятник Проне Прокоповне и Голохвастов)  a Za dvumja zajcami" (2 legyet 1 csapásra) c. szovjet-ukrán vígjáték-filmből. A filmet Kievben forgatták, több jelenet az András-lejtőn és az András templom előtt játszódik.
A szoborhoz gyártottak egy legendát is: ha Próna -a menyasszony- gyűrűjét  a lányok megdörzsölik, akkor hamarosan férjhez mennek. Ha a férfiak a Golohvasztov frakkján lévő szarvasbogarat megérintik: házasságuk boldog lesz.


A Szent András templom  (Андріївська церква) legendája szerint az i.sz. I. sz.-ban, amikor itt még tenger hullámzott, Szent András apostol -Jézus első tanítványainak egyike - evangéliumot hirdető útján erre látogatott, felment az itt emelkedő hegyre és tetején földbe szúrta keresztjét.
Erre a tenger visszahúzódott a föld mélyébe, de egy kis része megbújt a hegy gyomrában. Az apostol megjövendölte, hogy ezeken a halmokon soktemplomos, hatalmas város fog állni. A templomban ezért nincsenek harangok, nehogy azok újból felébresszék a hegy mélyében megbúvó tengert és az elöntse  a várost.


A környéken szinte mindent Szent Andrásról neveztek el: a hegyet, amin áll, a lejtőt, ami innen levezet, és magát a templomot.
Építésére I. Erzsébet (Jelizaveta Petrovna, I. Péter lánya) cárnő adta a pénzt kijevi látogatásakor. Egyes pletykák  szerint annak örömére, hogy rátalált leendő férjére: Olekszij Rozumra, az egykori kántorra, a  későbbi Razumovszkij grófra.

A templom  annak a  Rastrellinek a  tervei alapján készült, aki többek között a szentpétervári Szmolnijt ( erre nagyon hasonlít )   a Téli palotát, és a Sztroganov palotát tervezte.

A templomhoz egy magas  vaslépcsősor vezet. Úgy látszik, a kijeviek szeretnek vaslemezekkel burkolni, mert a Szofia székesegyház  padlója azzal van lefedve. A kecses épületet 15 évig építették, majd 1767-ben szentelték fel.



Az eső egyre jobban  rákezdett, de legalább könnyen vitt a lábunk lefelé. Az András-lejtő közepén van a Kísértetház, vagy  más néven Oroszlánszívű Richárd vára (Замок Річарда — Левине серце) .

A díszes épületet bérháznak építették, de az építtetőt Szibériában megölték. Özvegye nagy nehezen befejezte a házat, aztán gyorsan eladta.  Ezt követően vevők és eladók sora váltotta egymást, mert időnként  rejtélyes hangok hallatszottak a házban, amit kísérteteknek tudtak be.

Később kiderült, hogy a nehezen és késve kifizetett alvállalkozók bosszúból mindenféle vasakat, csöveket hagytak a falakban. A kályhákban üvegeket, korsókat találtak, és ezek hőtáguláskor, meg szeles időben mindenféle kísérteties hangot hallattak.



Már majdnem leértünk a lejtőn, amikor a szakadó eső elől bemenekültünk egy kávézóba. Jópofa, fiatalos hely. Az épület egyik fele Hostel, a másik a kávézó.  Mi  leültünk a vicces asztalhoz:  az asztallap nem 4 lábon állt, hanem a plafonból 4 drótkötél tartotta. Ennek megfelelően folyamatosan mozgott ide-oda :)

Bő fél óra után továbbsétáltunk a Podol városrész központjához, a Szerződések teréhez (Контрактова площа). Régen itt volt a piactér, itt kötötték az üzleteket, kontraktusokat. Mondhatjuk ez volt a XVIII. sz.-ban a modern tőzsde elődje.

A tér közepén lévő  hosszú fehér ház a Vendégfogadó (Гостинний двір ). Ma üzletek, éttermek, kávézók helye. Ottjártunkkor éppen tatarozták. Érdekes, hogy Szentpéterváron is van egy Гостиный двор és  az is  üzletközpontként funkcionál.


Az András-lejtő felől először a Mogiljani Akadémiát  (Києво-Могилянська академі) pillantottuk meg. 1615-ben alapították, eredetileg egy kolostorhoz tartozott, ebből nőtte ki önálló intézménnyé magát. Az épületet folyamatosan bővítgették, hol egy újabb szintet emeltek rá, hol még hozzáépítettek (1704-ben, 1740-ben és 1825-ben)  Itt tanított Bulgakov professzor, az író, Mihail Bulgakov édesapja.
 
Ezt a napsütést nem mi kaptuk.A képet a netről szedtem le.



A tér másik oldalán, az egyetemmel srégen szemben áll az egykori Szerződések háza (Контрактовий будинок). Ma tőzsdének nevezhetnénk. Egykoron  Liszt Ferenc is többször fellépett az épületben. Sok időt töltött errefelé, mert kedvese, Paulina, lengyel grófnő a mai Ukrajna területén élt.



 Az épület falán emléktáblát helyeztek el az 1847-es koncertturné emlékére.





A Szerződések háza mögé kerülve egy kis utcában húzódik meg I. Péter háza ( Будинок Петра I.) Több város is dicsekszik azzal, hogy Nagy Péter megszállt náluk, és az épületek az ő nevét viselik. Ebben az esetben csak annyi bizonyos, hogy amikor  I. Péter  először jött Kijevbe, akkor Pecserszkaja Lavrában lakott. Utána még kétszer járt erre, de dokumentumok nem bizonyítják, hogy ebben a házban járt volna. Ma az épületben a Kijevi Jótékonykodás Múzeuma található.




Visszakanyarodva a Szerződések terére,  elvileg  itt található Kijev régi vízvezetékének maradványa és kútja. Mondjuk  vízvezetékre utaló jeleket nem vettünk észre.



A rotunda alatt  a Sámsonszobor (Фонтан Самсон , Феліціял) áll. A legenda szerint, ha valaki iszik a forrásából, örökre Kijevben él majd. Szép-szép Kijev, de azért ezt nem kockáztattuk meg :)




A Kontraktova tér déli oldalán áll egy külső díszítésektől mentes, régi bizánci stílusú templom. A Pirogoscsi Istenanya Elszenderüléséhez (Церковь Богородицы Пирогощи ) a XII. sz.-ban épült.  Igor, kijevi fejedelem itt mondott hálát a poloveci fogságból visszatérve. Az épületre nehéz sors várt, a tatárok utáni romos állapotából helyreállított és fenntartott templomot 1935-ben végleg lerombolták, a '70-es évek régészeti ásatásai feltárták a réges-régi alapokat és 1998-ra ezekre építették újra fel. 

Az egyszerű külsővel ellentétben a templom belseje nagyon díszes.  Éppen misét tartottak.  A templomba belépve az az érzésünk támadt, mintha  egy 500 éve játszódó film közepébe csöppentünk volna.



 Továbbmenve egy kicsit lepukkant udvaron át bementünk a Frolovszkij Női Kolostorba (Фроловский женский монастырь )



 A sok  fehérre festett, zöldkupolás épület nyugis parkos, virágos környezetben bújik meg.



Metroval visszaindultunk a szállásunk felé, valami hihetetlenül óriási tömeg volt rajta. 4 mozgólépcső ment folyamatosan és a szerelvényekből csak úgy ömlött a sok ember.




Rövid otthoni pihi után ismét  a Globusba mentünk vacsizni, ezúttal a Печена Картопля  -ban ettünk.  A gyorsétterem lánc   héjában sült krumli  alapú  kajákat árul: A fóliában sütött krumplit  kibontják, félbevágják. A krumplit megtörik, összekeverik valami vajas fűszeres trutyival. Ettől olyasmi lesz mit a krumplipüré. Erre tesznek fagyigombóc méretű választható salátákat: húsos, céklás, sajtos, majonézes stb. Egyszerú gyors és olcsó. 




A Vacsi után még sétáltunk egy kicsit a kivilágított Függetlenség terén ( Майдан Незалежності)


10 óra előtt színes és zenés  vízi szimfóniát játszottak a tér szökőkútján. Ezt még végignéztük, aztán hazasétáltunk.


<< Vissza az 1. napra                           Tovább a 3. napra>>